Dél-Amerika őserdeiben őshonos növény a Theobroma cacao. A kakaófa hosszúkás, 15-30 cm hosszú termésében körülbelül 60 mag nő, ez a kakaóbab. A nyers kakaóbab 44%-a kakaóvaj.

A kakaóvaj egy ehető természetes zsiradék, enyhén csokoládészerű íze és aromája van. a fehér csokoládéban ez az egyetlen komponens.

A kakaóvaj fontos tulajdonsága, hogy 30 C fokon kemény, 36,5 C fokon testhőmérsékleten teljesen megolvad.

A kakaóvaj polifenolokat tartalmaz, melyek elősegítik a sebgyógyulást, és megakadályozzák a szabad gyökök kialakulását. Magas E-vitamintartalma a bőrnek hosszantartó hidratálást biztosít.

Az ekcémás bőr tüneteit csökkenti, természetes hidratáló hatása révén megakadályozza a kiújulását.

Gazdag telítetlen zsírsavakban, fehérjékben, vitaminokban, foszforban, káliumban, és magnézium.

Foszfor tartalma segíti a csontok és a fogak felépülését, részt vesz az idegrendszer működésében. Vitamintartalma hozzájárul az energia- felszabadításhoz, a fehérjeanyagcseréhez, a sejtosztódáshoz, a kalcium felszívódáshoz és a reprodukcióhoz.

Védelmet nyújt a környezeti ártalmakkal szemben, koncentráltan fordulnak elő benne az antioxidánsok, lassítja a bőr öregedését.

Regenerálja a sérült bőrt, hidratálja, puhítja, segítségével a többi hatóanyag mélyebbre tud beszívódni.

Napozáshoz sokan használják, 5-7 fényvédő faktorral rendelkezik.

A héj felvágásával vagy feltörésével a magokat kiszedik. A friss magok, a kakaóbabok édeskés, fanyar, keserű ízűek, a kellemes fűszeres íz a fermentálás alatt alakul ki. A feldolgozási folyamat három műveletből áll, fermentálásból, mosásból, szárításból.

A magok fermentációja és száradása helyben zajlik le a további feldolgozásra többnyire ott kerül sor ahol a végterméket előállítják.

Száradás után tömegük a felére csökken.Ezután az osztályozás pörkölés és zúzás következik míg elkészül a finom kakaópor. Kipréselt olaját a kakaóvajat a gyógyszeripar hasznosítja.

A pörkölt bab az illatanyagokon kívül amit egy tonnánként 25 ml mennyiségben jelenlevő illóolaj okoz sok értékes anyagot tartalmaz.

A termesztés legfőbb célja csokoládé kakaópor és kakaóvaj előállítása a magvakból. Ehhez teljesen éretten szedik és azonnal felnyitják a bogyókat a magokat a pulpával együtt kiemelik néhány napra felhalmozzák és végül napon szárítják vagy más speciális módon előkészítik.

A kezelés során a nyálkás pulpa elbomlik a magok fermentálódnak keserű anyagaik lebomlanak és kialakul a kakaóaroma. Európában a fermentált és megszárított magokat megpörkölik meghámozzák és őrölve szívós zsíros péppé formálják amelyet cukorral és tejporral csokoládévá préselnek. A kakaóporhoz amelyből tejben felfőzve az ismert serkentő hatású ital készül a zsiradéknak mintegy a felét ki kell vonni a magpépből.

Ekkor halmozódik fel az ún kakaóvaj, ami fehér színű és 30 C körüli hőmérsékleten olvad.

A finoman olvadó csokoládékhoz adagolják, a fehér csokoládé alapanyaga, és sokféle édességé is, a gyógyszeripar is használja.

A kakaóvaj különösen ajánlott nagyon száraz bőrre, intenzíven hidratál, még a legdurvább bőrt is megpuhítja, javítja az állagát.Az összetevők finom szerkezete és a bőrre gyakorolt előnyös hatásai miatt nélkülözhetetlen a kozmetikai ipar számára.

A kakaóvajat bámulatos bőrpuhító hatása miatt kedvelik, testhőmérsékleten olvad, azonnal puhává és selymessé teszi a bőrt.

Elterjedése az Amazonas medence esőerdeiben honos, ma a trópusokon világszerte nagy méretekben termesztik. Termesztése és betakarítása a legkedvezőbb fejlődési körülmények, a bőséges csapadékú egyenlítői trópusokon találhatók, legfeljebb 500 m körüli magasságig tápanyagban gazdag talajon.

A kakaóbab előkészítése során nagyon fontos a kakaófa gyümölcsének megfelelő érettsége.

Az érett gyümölcsöket fermentálják,ennek hatására a kakaóbab felületén megkötődött gyümölcshús elbomlik, a belsejében pedig baktériumok és élesztők hatására enzimes és kémiai reakciók mennek végbe, amelyek a megfelelő íz- és illatanyagok kialakulásáért felelősek.

A szárítási folyamat célja a víztartalom csökkentése 7%-ra szállítási és tárolási célból, a penészesedés megakadályozására.

Az elsődleges feldolgozás a termőterületen történik, és célja az ipari megmunkálásra alkalmas nyersanyag létrehozása.

A nyers kakaóvaj előállítása pörkölt, hántolt, alkalizált kakaóbab-töretből hidraulikus préseléssel, történik.

Sérült, gyenge minőségű, tisztítatlan, hámozatlan és aprítatlan kakaóbabból expeller eljárással (leválasztás sajtolással) és oldószeres extrahálással vonják ki a kakaóvajat.

A nyers kakaóvajat szükség szerint további feldolgozásnak, raffinálásnak (finomítás) vetik alá, amely a kiindulási anyag minőségétől függően jelenthet szűrést, semlegesítést, színtelenítést és szagtalanítást.

A finomítás műveleteit előírásszerűen végezve a kakaóvaj kristályosodási jellemzői nem változnak jelentősen.

A kakaóvaj fizikai és kémiai tulajdonságait a származási hely és a termesztési viszonyok nagyban befolyásolják. A három legjelentősebb termelőt Malaysiát, Ghánát és Brazíliát tekintve a legpuhább a brazil, a legkeményebb a maláj kakaóvaj.

Zsírsavösszetételével magyarázhatók különleges fizikai jellemzői, az élelmiszeripar számára oly fontos keménység és olvadási tulajdonság sajátossága, hogy kevéssel a testhőmérséklet alatt, szűk hőmérséklet-tartományban (33-36°C) gyorsan olvad.

A 19. és a 20. század fordulóján használtak kakaóvaj pótlására különböző eredetű növényi zsírokat a csokoládé-előállítás során költségcsökkentési és egyéb technológiai célzattal.

A kor leggyakrabban alkalmazott növényi zsírjaivá a kókuszolaj és a pálmaolaj váltak.

A flavonoidok szinte minden növényben megtalálhatók, szerepet játszanak a virágok színét adó pigmentek termelődésében, védik a növényt a mikrobák, rovarok ellen. Jótékony hatásuk az állati és emberi szervezetben is megmutatkozik, antiallergiás, gyulladáscsökkentő és daganatellenes hatással rendelkeznek, hatékony antioxidánsok (MATOS, LENGYEL 2006).

Az antioxidánsok a szervezet oxigénfelhasználása során keletkező szabad gyökök megkötésével a sejtek ellenállóképességét növelik.

A csokoládé egyik fő, legértékesebb alapanyaga a kakaóvaj, amely meghatározza annak fizikai és érzékszervi tulajdonságait, így a kristályosodási jellemzőket, textúrát, felületi fényt, kontrakciót, keménységet, formázhatóságot, hőállóképességet.

Dél-Amerika esőerdőiből az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú talajokat kedveli.

Többféle kakaófa fajta létezik, a legnagyobb mennyiségben a Forestero a fák 80%-át teszi ki, mindössze 5%-a a betegségeknek kevésbé ellenálló Criollo és 10% a kettő hibridje, a Trinitario.

A természetben 15 m magasra is megnő, de az ültetvényeken a kakaófa nem nő 3 m-nél magasabbra.Törzse barna, göcsörtös felületű, fája halvány rózsaszínű.

Levelei sötétzöldek, tojásdad alakúak szórtan helyezkednek el. Apró virágai hosszú kocsányon függnek,az idősebb ágrészeken.

A csésze pirosas, a sziromlevelek sárgák. A pentamer (öttagú) virágot rovarok porozzák be. A 15-30 cm hosszú termés sárga, narancs, piros, lila vagy barna színű,húsa fehér, rózsaszín vagy barna. Egy-egy termésben általában 60 mag nő.

A kakaó az amerikai kontinensről származik, a világtermelés kétharmada Afrikában, Elefántcsontparton, Ghánában, Nigériában és Kamerunban terem. A harmadik harmadot Dél-Amerika, Brazília és Ecuador állítja elő.

A világ éves kakaótermelése hárommillió tonna.

Ez a különleges növény az istenek védelme alatt terjedt el őshazájában Mexikóban. A legendákkal átszőtt csodanövény mítosza egészen a maják koráig nyúlik vissza.

A történeti örökséget a kakaó rendszertani neve is őrzi, hiszen a 18. században a svéd botanikus, Linné a Theobroma nevet adta a növénynek, ahol a "theos" szó istent, míg a "broma" élelmet, eledelt jelent.

Először 1512-ben Fernando Cortez ismerte fel a kakaóbabok értékét, és az aztékok kegyetlen leigázása után 1528-ban szállította az ún. Barna Aranyat Spanyolországba.

A kakaófa ,Theobroma cacao a mályvafélék családjába tartozik.Termése a kakaóbab. A kakaóbab a kakaófa gyümölcsének magja.Szövettanilag három részre osztható a maghéj, magbelső,és a csíragyököcske. Ezek közül a magbelsőt dolgozzák fel, amit a mag sziklevele (nibs) alkot.

A kakaóvajat, préseléssel vagy extrahálással lehet a kakaóbabból elválasztani.

A kakaóvaj kinyerésére 1828-ban, Hollandiában van Houten dolgozott ki egy eljárást, aminek két előnye is volt a kipréselt kakaóvajat a csokoládégyártáshoz használták,és a zsírtalanított kakaóporból további feldolgozás során kakaó italt nyertek, amely jóval kedveltebb lett,mint az eredeti zsírtartalmú folyadék.

Kakaóbabból nyert zsiradék, amely sárgásfehér színű, kakaó illatú, az édesiparban, cukrászatban és gyógyszeriparban használják fel.A fehér csokoládé csak kakaóvajat tartalmaz, kakaóport nem.

A kakaóbab az édesiparipar nagyon fontos nyersanyaga, alapvetően háromféle terméket állítanak elő belőle, a kakaóvajat, kakaóport és a csokoládét.

A kakaóvaj fontos tulajdonsága, hogy 30 °C-on kemény, 36,5 °C-on testhőmérsékleten teljesen megolvad.

Az utóbbi években számtalan vizsgálat kimutatta, hogy a kakaóbab szintén számottevő polifenolforrás, elsősorban katechinekben, leukocianidinekben és antocianinekben gazdag. Az előbbiek fanyar ízű cserzőanyagok, szárítás során az enzimatikus oxidáció hatására barnulást idéznek elő.

A kakaóvaj trigliceridjeinek 80%-át az egyszeresen telítetlen trigliceridek alkotják, palmitinsav, sztearinsav, olajsav, linolsav.

Ennek köszönhetően tehát a magas kakaótartalmú csokoládé jelentős antioxidáns aktivitást mutat.

A kakaóvajat a legjobb nedvesítőnek is nevezik, és évszázadok óta használják a bőr puhaságának megőrzésére. Egyike azoknak a zsíroknak,amelyek testhőmérsékleten olvadnak és azonnal felszívódnak a bőrben.

Kozmetikumokban, barnítókrémekben, szappanokban és testápoló termékekben alkalmazzák.

A kakaóvajat gyakran javasolják ekcéma és dermatitis kezelésére, védőréteget képez a környezet és a bőr között,és segíti a nedvesség megtartását.

Terhes nők régóta kakaóvajat alkalmaznak a terhességi csíkok megakadályozására, és a kellemes illatú anyag más, bőrön alkalmazott készítményben is megtalálható, mint a masszázshoz a relaxáció és jóérzés elősegítésére.

A kakaóbab fehérjetartalmával függ össze, hogy a csokoládé fogyasztásával nő a szervezet szerotonin (5-hidroxitriptamin) tartalma. Ez a köznyelvben „boldogsághormon”-ként ismert kémiai anyag.

A csokoládé theobromin tartalma frissességet, kellemes hangulatot eredményez, ez köztudott,az kevésbé ismert, hogy köhögéscsillapító hatású. Londoni tudósok igazolták (MATOS, LENGYEL 2006), hogy 6 dkg étcsokoládénak megfelelő theobromin mennyiség kodein tartalmú gyógyszereknél 33%-kal eredményesebben csillapítja a köhögést.

Az agyi szerotonintartalom befolyásolja az alvás, ébrenlét, szexuális magatartás, táplálkozás, folyadékfelvétel és a hipofízis hormonelválasztásának szabályozását.

A kakaóvaj nagyszerűen kiegészíti, a chia maghoz hasonlóan, napjaink étkezését,